Interview with Laszlo in Figyelő, the Hungarian Business Week. Translation coming soon!

MAGYAR ÖTLET – AMERIKAI BUSINESS

Screen Shot 2014-06-04 at 11.41.27 PM

 

Karafiáth Balázs László / Sziget fesztivál, Carnation internetes cég, memetikai tanácsadó, illetve evolúciós marketing cégek Budapesten és San Franciscoban. Karafiáth Balázs sok izgalmas üzletbe fogott már bele, és immár két évtizede próbálja a legfrissebb tudományos és technológia felfedezéseket az üzlet nyelvére lefordítani. Miközben a Szilícium-völgyben maga is „angyal”, magyar startupokat is igyekszik amerikai üzleti tudással párosítani.

 

Honnan jött az ihlet, hogy a magyar startup-világgal foglalkozzon?

Másfél évtizede ezt már majdnem elkezdtem, amikor kint találtam magam Bécsben, a Stephansdom mellett egy gyönyörű épületben, ahol a tulajdonos Meinl-család tagjai arról győzködtek, hogy inkubátorként segítsem, hogy ők a magyarországi internetbe fektethessenek. Biztosan emlékszik a Csemege Julius Meinl hálózatra, és jelképükre, a kis szerecsen figurára, a Meinl család éppen ekkor adta el ezt az érdekeltségét.

De hogyan találták meg éppen Önt?

A Carnation nevű cégünkben internetes technológiákkal foglalkoztunk. Ez volt egyébként a második vállalkozásom, a Sziget Fesztivál után, amelyet a lakásomon alapítottunk 1993-ban..

És mi lett az osztrákokkal?

Libériás inas szolgálta fel az üzleti vacsorát és olyan evőeszközt tettek elénk, amiről nem is tudtuk, hogy mire kell használni, de mégis volt valami rossz érzésünk, amikor Meinl úrral és az angol kollégájával beszéltünk. Nem állapodtunk meg, majd pár év múlva döbbenten olvastam, hogy egykori tárgyalópartnereinket a rendőrök vitték el azért, ahogy a befektetőikkel bántak.

Most azonban mégis egyfajta inkubációt tervez…

Az elmúlt években alapvetően az Egyesült Államokban vállalkoztam, de ahogy visszajárok Magyarországra, fantasztikus látni, hogy milyen komoly startup ökoszisztéma indult. Ennek egy része nyilván habverés, de vannak kiváló emberek, tehetségek, technológiailag szinkronban vagyunk a Szilícium-Völggyel. Lemaradás az üzleti szakértelem terén van.

E nélkül nincs esélye a magyar cégeknek?

A magyar startupok többnyire nem cégek, hanem gyakorlatilag ötletek. Tényleg szuper agyak vannak mögöttük, de 100-ból 99 esetben csúnya vége lenne, ha ma nekidurálná magát valaki és azt mondaná, hogy ő már képes meghódítani a Völgyet. Ezért találtuk ki azt, hogy Uncle California elnevezésű cégünkkel magyar ötleteket és cégeket szeretnénk kivinni úgy, hogy kintről vonunk be üzleti talentumokat.

Mi a modell?

Angol kifejezéssel spin-off co-founder matchmaking. Miről is szól ez? Amikor a Carnationban dolgoztam minden félévben volt valakinek egy zseniális ötlete, amit akkor sem tudtunk se lenyelni, se kiköpni. Az egyik szoftveresünk egyszer kitalálta, hogyan lehet követni azt, hogy az internet-felhasználó hogyan mozgatja otthon az egerét, akkor csak néztünk nagyokat, ma már ez természetes technológia. Azt szeretném, ha ezekből az ötletekből üzlet indulhatna. Sok olyan már létező remek magyar cég akad, amelyik már pénzt is kapott egy üzleti angyaltól, vagy egy Jeremie-alaptól. Már sikeresek valamiben, de közben a magyar agyak dolgoznak tovább, és újabb ötleteik támadnak. Olyan embereket és cégeket keresünk, amelyeknek már nem arról szól az élete, hogy hogyan élje túl a következő hónapot, de mégis érdemes lenne új szintre lépniük. Mondok egy példát! Ha egy csapat előáll egy zseniális új megoldással, de közben a cégük már számlaszolgáltatást nyújt az OTP-nek, akkor őket nem lehet kivinni San Franciscoba. De ha az ötlet maga nemzetközi szinten is siker-esélyes, akkor érdemes lehet egy amerikai co-foundert meghívni a cégbe, és vele együtt próbálkzni a globális piacon. Rubik Ernő választott így partnert anno. Az első tengerentúli csapatot októberben szeretnénk idehozni.

Ki az, aki Magyarországra jön ötleteket keresni?

Egyelőre azokat keressük, akiknek van kötődése, akiknek be van akadva a Budapest-mém. Akár azért, mert a dédnagyanyja magyar volt, vagy járt a Sziget Fesztiválon, esetleg csak hallotta, hogy a magyar lányok szépek. 10-12 főt hívunk. Reggel menjenek törökfürdőbe, este romkocsmába, de közben van 8 óra az üzletre, a kapcsolat-építésre. Eddig minden hazai startup amerikaisikerének titka az volt, hogy volt benne egy külföldi szál, mint a Preziben egy svéd-magyar.

Az ismeretlen evőeszközzel elköltött bécsi ebéd és az Uncle California megalapítása között eltelt másfél évtized, ezalatt mi történt? A Szigetet még Szekfű Balázs néven alapította. Hogyan lett Karafiáth?

2010-ben változtattam nevet, visszavettem régi családnevünket. A Carnation operatív vezetéséből még 2001-ben kiszálltam, addigra rá kellett jönnöm, hogy én az innovációt szeretem, az optimalizációt már nem annyira, és inkább leader vagyok, nem manager. Új, immár a harmadik cégemet is megalapítottam, a Darwin’s Evoulition Marketing nevű memetikai tanácsadó és evolúciós marketing céget. Mérő László matematikus lett a társam, aki a PHD-m során tanított.

Összeállt a professzorával?

Igen, az „időzítés mindenekelőtt” tétel igazolódott. Mérő László ugyanis éppen felszabadult előző cégéből, amikor megkerestem. Azt válaszolta, hogy most éppen ráér.

Ez is egy magyar cég, de mégis azt mondta, mostanában főleg a tengerentúl vállalkozik.

A cégeim kapcsán sokszor elgondolkodtam, hogy ami itthon megy, azt miért nem próbálom meg az Egyesült Államokban. Egy barátom rábeszélt, hogy adjam be a jelentkezésemet a Yale-re. ahol egy programban feltörekvő vezetőket (emerging world leader-eket) kerestek. Beadtam, nem sikerült, egy év múlva megint beadtam, a második évben már kijutottam. Kezdett beérni szüleim mindkét fontos öröksége. Apukám már kiskoromban azt mondta, hogy használjak számítógépet, és már 1982-ben becsempészett egy gépet alkatrészekként, amit összerakott nekünk a testvéremmel. Anyukám pedig már 4-5 éves koromtól bíztatott, hogy tanuljak angolul. Kettőjük hatása máig meghatározza életemet.

Kint is hasonló profillal dolgoznak?

Igen, New Yorkban nem vált be az első kísérletem, folyton abba ütköztem, hogy mit keres itt valaki Magyarországról, és miért akar nekünk marketinget magyarázni. Érdekes tapasztalat, hogy a második nekifutásunk San Franciscoban már sikeresebb. A fő ügyfeleink továbbra is New Yorkban vannak, csak éppen ami magyar megmondóként nem volt hiteles, az San Francisco-i cégként már az lehet.

Hogy hívják a vállalkozást?

Culture2 Inc.a neve és memetikával és marketinggel foglalkozik. A cég előzményeihez tartozik, hogy a Darwin’s-nál sikeres modellünkre kaptam egy vonzó, de szigorúan üzleti fókuszú ajánlatot. Egy olyan amerikai üzletember, akinek korábban három cége volt, és mindegyiket tőzsdére vitte, szeretett volna felesben céget alapítani, de végül nemet mondtam.

Mi volt a baj?

Az évek során kikristályosodott bennem, egy számomra nagyon fontos értékrend. Az volt az érzésem, hogy ha van egy jó technológiánk, de nem kontrollálom, hogy kinek dolgozunk, akkor hamar megtalálnak minket a legpénzesebb cégek, azok, amelyek sem az emberekkel, sem a bolygó állapotával nem törődnek igazán. Visszamondtam a teljes tervet, és elindultam egy olyan irányba, hogy a nagy cégeket hogyan lehet fenntartható fejlődési pályára állítani.

Van erre igény?

Igen, sőt szinte ugyanazok az ügyfeleink, mintha a klasszikus termékeik eladását támogatnánk. Az egyik partnerünk például a Sustainable Brands, vagyis a fenntartható márkák szövetsége, e csoportban szinte minden nagy cég benne van, a Unilever, az Apple, a Procter & Gamble, vagy a Coca-Cola is.

Mi fenntarthatósági mém-kutatást végzünk nekik. A cégek fő problémája ugyanis az, hogy ők készítenek fenntartható termékeket is, csak éppen nem tudják eladni őket.

Akkor segítenek a fenntartható kólát eladni?

Valóban dolgoztunk a Coca-Cola mémjeivel is. Mérő Lászlóval megnéztük, hogy a cég hogyan néz ki a róla terjedő mémek tükrében, elemeztük őket a Twitter-en gyűjtött mémek alapján. Az jött ki, hogy nagyon erősen jelen vannak a mém-térben, de sok a negatív asszociáció, az, hogy a gyerekek cukorbetegek lesznek, hogy az Egyesült Államokban nő az elhízottság. Arra figyelmeztettük a céget, hogy akár könnyen lehetnek a következő Philip Morris, amelynek nevet kellett változtatnia, hogy a tőzsdén maradhasson, annyira célpontja lett a dohányzásellenes kampánynak. A szeretetből, a rajongásból sokszor nem semlegesbe, hanem gyűlöletbe fordulnak a fogyasztói attitűdök, ez egy ismert és veszélyes hatás. A Coca-Cola maga is végzett egy kutatást és kihozott egy 150 oldalas nagy elemzést a figyelmeztetéseink alapján. De arra a felvetésre, hogy tudunk-e segíteni abban, hogy ezeket a negatív külső mémeket semlegesítsük, mi azt mondtuk, hogy köszönjük, de ebben nem veszünk részt.

Miért nem?

Szívesen segítünk a cégnek, de nem abban, hogy még több cukrozott vizet adjanak el. Soha sem gondoltam volna, hogy némi rálátás után így fogok gondolkodni az üzleti lehetőségekről, de arra jöttem rá, hogy sok amerikai globális cég nem csak a harmadik világgal, de az amerikaiakkal sem törődik, csak egy furcsa fogalomra hivatkoznak, a részvényesi értékre. Ez a fogalom már 50 éve is csak mítosz volt, de ma, amikor robotok kereskednek és a részvényeket a másodperc törtrészéig tartják a tulajdonosaik, végképp semmi értelme nincsen. Ezért kár beteggé tenni a bolygót. A világcégek a globálisan kiépített logisztikai hálózatukkal akár vitaminokat is értékesíthetnének. A nagy cégeket arra kell bíztatni, hogy tegyenek jót. Erre meg lenne az igény, a cégvezetők és a dolgozók is szeretnének büszkék lenni a cégükre, ilyen projekteket keresünk.

És vannak ilyenek?

Vannak, például érdekes ügyfelünk a Juniper Path , amit Steve Jobs egyik legjobb haverja, Lawrence Levy alapított, aki miután temérdek pénzért eladta a Pixar elnevezésű játékcégét a Disney-nek, buddhista meditációt tanult, és ezt kezdte terjeszteni. Mi is abban dolgozunk együtt, hogy miképpen tudja ezeket a gondolatokat kompatibilissá tenni a nyugati gondolkodással.

Nemcsak ezt a céget vezeti, de üzleti angyalként is dolgozik, mibe fektet?

Őrülten izgalmas dolgokba. Húsz éve próbálok hidat építeni a technológiai újdonságok és az üzlet között, mindig ezek a sztorik érdekeltek. Ez a biomimicry startup a biológiából ellesett technikák üzleti meghonosításával foglalkozik. Létezik egy kicsi rákfajta, amelyik, ha támadás éri, egy 22 kaliberes pisztolynak megfelelő erejű védekező mechanizmust lő ki. Ez egy bokszkesztyűhöz hasonló struktúra, ami leüti a támadót. A kilövés olyan gyors, hogy vákuum keletkezik a vízben, és fel is forralja azt, vagyis a támadót nemcsak lecsapja, de le is forrázza. A kicsi rák tényleg nem viccel és a biológusok azért is imádják kutatni, mert ráadásul a szemében nem három színérzékelő van, mint nekünk, hanem tizenkettő. Nem tudjuk, hogy mit lát, de kemény víziói lehetnek. Nem könnyű a rákot vizsgálni, mert még normál akváriumban sem lehet tartani, olyan erős a bokszkesztyűje, hogy kirúgja a medence oldalát.

Hogyan lesz a rákból startup?

A University of California Riverside egyetem kutatói már feltárták, hogy ez a struktúra miként működik, és lefordították ezt egy szabadalomra. Ebbe a projektbe szálltam be. Érdekes módon a bokszkesztyű anyaga olyan mintha hibás lenne, különös furatok vannak benne, de ettől, az anyag minden ütéssel csak erősödik, és a beérkező energiából részben oldalirányú energiát tud elvezetni. Már több üzleti hasznosítás is felmerült. A golyóálló mellények súlyát tizedére lehetne csökkenteni. A bukósisakok fejlesztése is nagy üzlet. Az amerikai foci világában éppen egy sokmilliárdos per zajlik a csapatokkal szemben a játékosok egészség-károsodása miatt. Ha egy speciális bukósisakkal csökkenteni lehetne a becsapódások mértékét, az óriási dolog lenne. Ez persze egy startup, amely még ezerszer elbukhat. Száz ilyen befektetésből általában egy jön be, de hátha éppen ez az az egy.

Beszélgetésünk előtt Ózdon járt, ott is startupokat keresett?

Részben igen. Egy barátomon keresztül megismerkedtem egy elkötelezett ózdi iskola-igazgatónővel, akinek az volt a gondja, hogy egyes gyerekek különböző családi okok miatt kikerültek az adminisztratív ellátásból. Nem kaptak már iskolai étkeztetést, pedig korábban csak ez volt a meleg ételük. Támogatókat kerestek, ebbe szívesen beszálltam. Aztán jött egy másik ötlet. Volt néhány elfekvő laptopom, arra gondoltam, hogy jó lenne odaadni azoknak, akik tényleg használják. Ma már mindenki lehet internet-vállalkozó. Ha tudsz angolul, Ózdról el tudod végezni a Harvardot is, legalábbis a tananyagok fent vannak a neten. „Ózd Goes Global” címmel csináltunk egy felhívást, internet-vállalkozókat kerestünk és a győzteseknek gépet, illetve mentori segítséget adunk.

Már győztesük is van?

Igen, az első évben két nyertesünk van, egy 30 éves, súlyosan mozgáskorlátozott srác, Karcsi, aki egészen elképesztő életerővel tolja az életét, és egy 17 éves srác, János. Ózd számomra nagy élmény. A térség gyönyörű, az iskolásoknak nagyon csillog a szeme, jövőre is mindenképpen folytatni szeretném a programot. Döbbenetes, hogy ma milyen kettősséget jelent a mélyszegénység. Mintha egy menő rap-videóból lépnének elő a srácok, csupa remek cucc, bár gondolom, kínai másolatok, és az is kiderült, hogy szinte mindenkinek van otthon internete. Emellett pedig valódi mélyszegénység, mert nem kapnak a gyerekek otthon rendes ételt. A rendszerváltás legnagyobb bűne, hogy mennyire elengedtük ezt a régiót, pedig valamit újra felépíteni már sokkal nehezebb. Éljen a verseny, de az itteni gazdaságtalan cégeknek érdemes lett volna állami támogatást adni.

BRÜCKNER GERGELY

NÉVJEGY:

Karafiáth Balázs László

41 éves, a Corvinus Egyetemen, a Yale-n és a PTE-n végezte tanulmányait

Már az egyetem alatt is vállalkozott, alapítója volt a Sziget Fesztiválnak, a Carnationnak, Mérő László matematikussal közös cége a Darwins Evolution Marketing

San Franciscoban él, és az Egyesült Államokban is vállalkozik, illetve befektet, cége, a Culture2 Inc.memetikai tanácsadással és evolúciós marketinggel foglalkozik

Hobbija a Jeet Kune Do, a motorozás és a Káli-medence.

Leave a Reply